Gyakran ismételt kérdések
- Kit terhel a korábbi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös költség?
- Adás-vétel esetén különösen ajánlatos a régi tulajdonostól „nullás” igazolást kérni, melyben a közös képviselő igazolja, hogy az eladónak közös költség hátraléka, tartozása nincs! Ennek elmulasztása esetén, a régi tulajdonos által hátrahagyott, ki nem fizetett közös és egyéb költségek az új tulajdonost terhelik.
- Ki fizet, a nem fizetők helyett?
- Társasházakra a sortartásos kezesség szabályai vonatkoznak. Vagyis, az adósság rendezéséig, az érintett Társasháznak kötelessége a meglévő vagyonból, a költségeket finanszíroznia, megelőlegeznie.
- Mi a feladata a számvizsgálónak?
- A számvizsgáló elsődleges feladata, a közös képviselő tevékenységének, illetve a Társasház pénzforgalmának ellenőrzése. További feladatait az SZMSZ-ben foglaltak határozzák meg.
- Mikor kötelező számvizsgálót választani?
- 25 lakás feletti társasházak esetében kötelező!
- Mit tartalmaz az SZMSZ?
- A társasházban előírt Házirenden túl, a SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT részletesen meghatározza a közgyűlés, a közös képviselő és a számvizsgáló tagok feladatait, kötelezettségeit valamint a jogait. A Társasház működésének szabályait, a Társasház egyéni arculatára formálva, a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével ajánlatos elkészíteni.
- Hogyan módosítható az SZMSZ?
- Közgyűlés döntésével, bármikor!
- Mit lehet rögzíteni a házirendben?
- Közös épületrészek, területek és helyiségek használatának részletes szabályait, a lakásokban zajjal járó munkák és más tevékenységek időtartamát. Igény szerint a Házirendben rögzíthető az állattartás, a takarítás vagy akár a kertkarbantartás szabályai.
- Mi szükséges a tulajdonosok által kezdeményezett közgyűlést összehívásához?
- A napirend és az ok megjelölésével, a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok írásban kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását.
- Évente hány alkalommal kell közgyűlést tartani?
- Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, legkésőbb május 31-ig.
- A közgyűlésen hozott döntések, hol és milyen formában kerülnek rögzítésre?
- Közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet készíteni, melyben a meghozott döntések határozat formájában kerülnek rögzítésre. A közgyűléseken született határozatokat, a Közgyűlési Határozatok Könyvében is vezetni kell.
- Mikor döntésképes egy közgyűlés?
- Döntésképes a közgyűlés abban az esetben, ha a tulajdonosok összes tulajdoni hányadának több mint a fele jelen van. Jelenlét hiányában, a megismételt közgyűlés ugyanakkor már nincs tekintettel a résztvevők tulajdoni hányadára, így függetlenül attól hányan jelentek meg, a közgyűlés döntésképes lehet!
- Mi határozza meg a szavazati arányokat?
- Szavazati arány = tulajdoni hányad.
- Kik szavazhatnak a közgyűlésen?
- A lakások tulajdonosai. Távollét esetén, az írásban meghatalmazottak.
- Hogyan és mikor lehet írásban szavazni?
- Az írásbeli szavazás feltételeiről és szabályairól az SZMSZ rendelkezik. Ennek hiányában, egy korábbi közgyűlésnek kell döntenie, az írásbeli szavazásról, annak módjáról.
- Írásban történt szavazás esetén, mikor határozatképes a szavazás?
- Az eredmény megállapításának részletes szabályairól az SZMSZ rendelkezik. Minden más esetben eredménytelen, ha a leadott írásbeli szavazatok aránya nem éri el az összes tulajdoni hányad több mint felét.
- Nem értek egyet a közgyűlésen hozott döntéssel. Mit tehetek?
- A törvényben meghatározott illeték megfizetése után, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül kérhető a bíróságtól, a vitatott határozat érvénytelenségének megállapítása.
- Mi az a felújítási alap?
- Az épület felújítására szánt, elkülönített összeg. (Bankszámla, Lakás Takarék pénztár, stb.)
- Kötelező felújítási alapot képezni?
- A felújítási alapképzés nem kötelező, azonban a nem várt, nagy összegű javítási munkálatok miatt ajánlott!
- Ingatlanértékesítéskor, hogyan történik a közös költség elszámolása?
- Az eladó és a vevő közötti megegyezés szerint, ugyanakkor bevált gyakorlat, hogy a tárgyhavi kötelezettség azé, aki a tárgyhó első napján tulajdonosa az ingatlannak.
- A társasházat érintő munkálatoknál, mekkora összeghatárig dönthet önállóan a közös képviselő?
- Az összeghatár mértékéről az SZMSZ rendelkezik. Azonban az elfogadott éves gazdálkodási tervben nem szereplő, rendes gazdálkodás körét meghaladó felújításokról és azok összegéről csak 4/5-ös szavazattöbbség dönthet!
- A társasházakban történő munkálatoknál, milyen összeghatárnál kötelező árajánlatokat bekérni?
- Az árajánlatok bekérésének feltételeit, szintén az SZMSZ szabályozza.
- Kiknek van hozzáférési joga a Társasház bankszámláihoz?
- Közös képviselő a megválasztásával együtt nyeri el ezt a jogot, továbbá mindazon személyek, akiket az SZMSZ meghatároz.
- Mit jelen az, hogy rendkívüli egyszeri befizetés?
- Abban az esetben, amikor egy Társasház a nem várt nagy összegű kiadások megfinanszírozására nem rendelkezik kellő fedezettel, akkor a közgyűlés a közös költségen felül, rendkívüli egyszeri befizetést rendelhet el.
- Kit terhel a lakásomban történt dugulás elhárítás költségei?
- Az attól függ, hogy a csatornavezeték mely szakaszában történt a dugulás. Amennyiben a közös fő vezetékben, úgy a Társasházat, azonban ha a lakás vezetékében, úgy a lakás tulajdonosát.
- Ki tud segíteni a problémás szomszédokkal szemben?
- Amennyiben a probléma a többséget vagy a közös tulajdont valamilyen formában érinti, úgy a képviselőnek kell kezdeményeznie az intézkedést.
- Hogyan lehet közös képviselőt váltani?
- Amennyiben a Társasház a közös képviselő leváltásának feltételeiről az SZMSZ-ben nem rendelkezett, úgy a törvény szerint a közgyűlés bármikor felmentheti, leválthatja.